Megint sikerült előásni egy jobb érzésű black metalosok bosszantására kiválóan alkalmas demót. Colorado állam nem sok híres black zenekarral büszkélkedhet - talán egyedül a Mord érdemes említésre, melyben a xasthuros Malefic basszusozik - és ezen a Marks of The Masochist sem fog változtatni. Erről elsősorban a leírhatatlan hangzás tehet, mert a dalszerzés terén jó munkát végzett X és Antihuman, de a zizegős, megvadult méhrajt utánzó gitársounddal nem hiszem, hogy sokan kivánnának közelebbi ismeretségbe kerülni. A két elkövető egyébként nem teljesen ismeretlen név - már, ha az undergroundnak is a legmélyét vesszük figyelembe -, hiszen a gitárokért és dobokért felelős Antihuman többek között az említett Mordot erősíti, míg az énekes X a nihilista, Krieg-féle blacket játszó Raw Hatred tagja.

marksofthe2

A To Shape The End-en hallható zene minimalista, szuicid fekete fém, amely mentes mindenféle idegen stílus befolyástól. Ha hajlandóak vagyunk eltekinteni a gyenge produkciótól, el kell ismerni, hogy az egyszerű, dallamos riffek hatásosak és az érvagdosó hangulathoz sem férhet kétség. Véleményem szerint - ezzel nem sokan fognak egyetérteni - minimum a korai Shining lemezek szintjén helyezkedik el a demó, sőt ezt sokkal szívesebben hallgatom, mint Kvarforth bármely alkotását.

A kimért tempó végig megmarad, nagy változatosságra senki se számítson, azonban a hipnotikus, melodikus riffek elviszik a hátukon a számokat. X elkínzott üvöltése szintén jól illeszkedik a képbe. Hiába nincs - hallható - basszus és a gitár mindössze egy sávon szól, nem éreztem, hogy hiányzik valami, mert van lüktetése az anyagnak, "lélegeznek" a számok. Egy átlagosabb, dark ambientes outro-val végződik a demó, ám ez sem váltott ki belőlem rosszallást, hiszen a cél ezúttal nem a műfaj megújítása volt, hanem egy meghatározott hangulat létrehozása és ezt a feladatot tökéletesen ellátja. A végső csend előtt időt hagy arra, hogy leeresszük a vért a lefolyón és helyére tegyük a különféle szúró és vágó alkalmatosságokat.

A To Shape The End beszerzése problémás lehet, de a Rusty Axe Records-nál érdemes próbálkozni. Négy dollárt bőven megér a Marks of The Masochist húsz perces bemutatkozása.

8/10

#Nothing#

Rusty Axe Records