Amikor megláttam az Estben, hogy Will Oldham aka Bonnie "Prince" Billy új stúdiólemeze maximális pontszámot kapott, megijedtem. Megrettentem, hogy ez egyet jelent azzal, hogy egy szívemhez közel álló zenész egy ócska lemezt készített. Ennek megfelelően óvatosan közelítettem a The Letting Go-hoz, de tulajdonképpen kellemesen csalódtam.

 

Bonnie Prince Billy

Will bátyó Izlandon vette fel új dalait és ahogy nő a szakálla, úgy tűnik el egyre jobban a drámaiság a zenéjéből. Nekem az I See a Darkness című lemeze a kedvencem és ezt nem veszélyezteti az új anyag. Őszintén szólva, Will Oldham zseniális dalszerző és énekes, de a lemezei jó része (ideértve a Palace, Palace Music, Palace Brothers anyagokat és a saját nevén kiadottakat is) nem kiemelkedő, ahogy ez sem az. Mégis, jobban értékelem, mint mondjuk az utóbbi évekből a Master and Everyone-t vagy a Greatest Palace Music-ot.

Profi szakmunka Oldham módra: intim, gyengéd, simogató, stb. Talán az én bajom, de én azt szeretem, ha valami felkavaró, megrázó és drámai, és ez a lemez nem az. Sőt, agyamra megy, ahogy egy operaénekesnőszerű női hang a számok jó részében sivít (szebben: kíséri Will énekét). Ezt nem kellett volna, de azért ki lehet bírni…

7.5/10

a