Kár ezért, legalábbis nekem nem szimpatikus az eljárás, főleg hogy utalás itt sem található az ötletek első tulajdonosára. Ennek persze biztos jogi okai vannak, melyek egy részről persze érthetőek, de a nem metal részek ettől mind gyanússá váltak, még szerencse, hogy arányuk itt viszonylag kicsi (ellentétben mondjuk a Nargaroth Herbstleyd című albumával, melynek nagyjából a fele innen-onnan összevágott sampler, más tollával való ékeskedés). Így a kezdeti rossz benyomások gyorsan feledésbe merülnek, a zenében levő sötét energia pulzálása kiszorít minden más érzést. Esszenciális black metal produktummal van dolgunk, a riffek tökéletesen felolvadnak az általuk hordozott hangulatban; sodró, fortyogó, örvénylő gonoszságáradat ragadja magával a hallgatót. Az egyértelmű Darkspace párhuzam annyiban sántít, hogy itt a kozmikus jelzőt ki kell húzni az összkép leírásakor, és hangzás sem annyira nyers, a dobgép néhány helyen kibújik a masszából, és az ilyenkor kihallható amatőr jellegével megtöri a varázslatot, akárcsak a szintén a Flow Divine-ban hallható gyenge gitárszóló-szerű dallam. Ezeket leszámítva csak pozitívumok maradnak: az atmoszféra mindent maga alá temet, a kompozíciók hossza optimális, a témákat nem nyújtják el egyszer sem, mindből kihozzák a maximumot, ideálissá téve ezzel az anyagot az ismétlődő hallgatásokhoz.
8.5/10
a’ ördög
