A finnek élete nem csak játék és mese - ahogy azt a folk metaltól megvezetett álmodozók elképzelik. Ettől függetlenül azoknak is felülvizsgálatra szorulnak a nézeteik, akik bár már nem egy álomvilágban élnek, ennek ellenére az ezer tó csodás országaként tekintenek távoli rokonaink földjére - ami valójában egy hideg, sötét lyuk (és erről nem érdemes vitát nyitni). Az északi iparvárosokban - a viszonylagos jólét ellenére - általában nem okoz nagyobb boldogságot a létezés, mint mondjuk Miskolcon. Más kérdés, hogy ezt ki, hogyan éli meg, mit vált ki belőle. Lehetőséget lát -e egy tragikus küzdelemre - amely tanulmányozásához kiváló kiindulópontot nyújtanak a Karjalan Sissit lemezei - vagy marad számára a végletes nihilizmus.

 

A Stumm (németül némát jelent), a választott zenei formából adódóan, nem lép túl a leíráson, dokumentáláson, mindössze realizmusra törekszik. Erre a környezeti tényezőket figyelembe véve nem is találhatott volna alkalmasabb eszközt a sludge stílusnál, amit a helyi, Beherit-féle, rossz hírű társulatok punkos hangulatával tökéletesített. Egyértelmű, hogy itt az amerikai bandák mély, bluesos gyökerei teljességgel hiányoznak, s hiába hozzák fel a Stummal kapcsolatban az Eyehategod-ot példaként, sokkal inkább a Grieffel és társaival áll rokonságban.

A finn sludge színtér, ha nem is virágzik, de kitermelt néhány tehetségesebb csapatot az utóbbi években (Loinen, Grang, Fleshpress). Az igencsak aktív Mikko Aspa (Clandestine Blaze, Deathspell Omega) ebből sem maradhatott ki: a Fleshpress mellett érdekelt egy A.M. nevű bandában, ahol a Stumm gitáros Jukka Mattila-val zajonganak (idén Aspa funeral doom projectjével, a Stabat Materral adtak ki egy splitet), sőt ezen kívül szerkesztői egy Degenerate címmel megjelenő, elsősorban noise és dark ambient zenékkel foglalkozó magazinnak. Visszatérve a Stummra, náluk sincs hiány szabad időből, mindhárom tag több, teljesen eltérő stílusú zenekarban érdekelt, ami önmagában nem vétek, viszont mindenki maga döntse el, jót tesz -e a hitelességnek, hogy a basszusgitáros lány "másodállásban" egy folk rock csapatban hegedül. Ha egyszer igazán szűklátókörűnek, bunkónak tetszelgünk és jelszavaink a süketség, vakság, ostobaság, akkor ne keféljünk félre az "igényességgel".

stumm1

Jogos lenne a kérdés, hogy miért akadok fenn ezen, mikor a "grindcore szupersztár", H.I.M. és Amorphis tagokat a sorai között tudó To Separate the Flesh from the Bones-t pont itt a Subterrán éltettem. Csakhogy, amíg a T.S.T.F.F.T.B-nél minden a mókára és az örömzenélésre épül, addig a Stummnál a primitívség (lenne) az esszencia, és ezt nem elég hangoztatni, áldozatokat követel. Egy interjú alapján sajnos úgy tűnik, hogy a tagok részesei kívánnak lenni a visszafejlődésnek, nem elégednek meg azzal, hogy szemléljék és inspirációként használják a regressziót. Így kijelentésük, miszerint ők süketek, vakok, ostobák hamis, hiszen öntudatlanul egy folyamat passzív elszenvedői, ezáltal már önmagukra vonatkozó hiteles megállapításokra is képtelenek. Ami beteges, hiányos, érdekesebb, mint az átlagos - miközben mindegyik fényévekre van a normalitástól - ezért néha kedvező ilyen szerepben mutatkozni.

Szerencsére a kétes háttér nem hagyott nyomot a számokon. Hosszas gerjedések, fojtott üvöltés, falbontó riff(kezdemény)ek követik egymást. A lemezt záró Not Waving But Droning-ot érzem a legösszeszedettebbnek, de jobbára az egész anyag egy gondosan megtervezett koponyalékelésre emlékeztet, amely során a kissé bizonytalannak tűnő orvosoknak néha elfogy a türelme, és ilyenkor dühükben földhöz vágják eszközeiket. Szerkesztettségnek nem sok nyomát lelni, a nihilista, punkos attitűd kellemes, ráadásul ehhez hozzáképzelhetjük a saját magát elrohasztó Finnországot. Nem lenne szép látvány, ha a fogyasztói társadalom egy ilyen isten háta mögötti helyen érne szomorú véget... Nehéz ezen kívül további támpontokat adni. Talán még azt érdemes megjegyezni, hogy a csapat első demojának címe (Regressive And No Talent Whatsoever - Regresszív, tehetségtelen, amit akartok...) igazolást nyert az I dalaiban. Hiába, ma már "erény" primitív zenéket játszani, hallgatni, néha egyedül ez ment meg a középszerűségtől.

stumm2

8/10

#Nothing#

Stumm