A Siculicidium nagyon korrekt módon nyomja azt a fajta black metalt, ami valahol középen helyezkedik el a kompromisszummentes necro és a karcosan dallamos, "tüzes" vállfaj között. Az A Blackened Desire egyetlen hibája talán az elsőre furcsa hangzás, melyből mintha hiányozna egy bizonyos frekvencia, száraz, természetellenes megszólalása nem mindig okoz teljes élvezetet, bár néhány hallgatás után, megfelelő hangulatban egy bizonyos különlegességként is elkönyvelhető, a fontos az, hogy van hangulata, tartalma.
Az Eastern Smell of Death középtempója, zakatolós, lépegetős és akusztikus témái abszolút tradicionális dallá emelik azt, zeneileg önmagában nem áll messze a régi iskolás metalzenéktől, összefonódva a fekete fém szintén a hőskorszak béli sajátosságaival, néhány pillanatra a Sear Bliss Pagan Winter-je idéződött fel, bár lehet én hallottam régen a nagy magyar klasszikust.
A Grave Song vezeti le a Siculicidium reszortját, ami tulajdonképpen egy rövid, dallamos instrumentális darab, melyből annyi van a világon, mint szaron a légy, viszont emez a maga egyszerűségével együtt életképes, a számcímmel összhangban lévő mű, így már van értelme ilyet alkotni, nem fullad bele a haszontalan tömegbe.
A Funebre a sokrétű ténykedései miatt is egyre többször hallható (Siculicidium session member: drums) Khrul 100%-ig egyszemélyes "formációja". A Szunnyadás szinte letaglóz a korábbi dalokra ráállt fül után. Sok tekintetben a legjobb párhuzam az Ater Tenebrae, viszont amaz legfőbb vonzereje, a kaotikus, agresszív riffelés itt nem található meg.
Monoton, többnyire őrlő témák jellemzik mind a 3 számot, bár más-más sebességben előadva. A Nyomorodj meg!-ben volt számomra a legtöbb pozitív értelemben vett negatív töltet, komor, menetelős, gonosz légkörű kompozíció, bár fogósnak így sem nevezhető.
A Funebre célja minden bizonnyal nem ez volt, pusztán ezt a pőre, minimalista, barátságtalan black metalt játszani minden egyéb felhang nélkül, és ebben a formában meg is felel az igényeknek.
Mindenesetre azt kell mondjam, hogy az Ater Tenebreae brutalitása sokkal jobban felkavar, így jobban és többet kívánkozik a lejátszómba.
Végül a Siculicidium részéről 2 bónusz feldolgozás is hallható, név szerint az Angel Reapertől a Magyarok nyilaitól ments meg uram minket, valamint a roppant árnyaltan megfogalmazott Öld meg isten szolgáját, aminek eredetijét anno a Fantom hívta életre.
Nem mondhatok olyat, hogy fejlődni, fejlődni, innen nem vezet út magasabbra, ez egy külön világ, nem tehetünk mást, mint várunk a legközelebbi kiadványra, és hallgatjuk mit tesz le a két csapat az asztalra.
7/10
rtp
